Apám, nagy termete és mogorva szemöldöke ellenére, nagyon is jámbor ember volt. Született ,mint egészen kicsi gyermek és meghalt, mint egészen öreg, képmutató, senkiházi, keleti nők bugyijáról álmodozó, perverz vaddisznó. Élete során elért mindent, amit akart. Fiú gyermekként megnemzett engem és az örületbe, majd a halálba kergette, a házimunkától megcsömörlött anyámat. Egyet nem ért el soha. A kambodzsai lányok féktelen szeretét.
A felismerés ami az ágy alatt ért, hihetetlen erővel csapott le rám, magával rántva a mélybe, örök kárhozatra és pusztulásra ítélve. A farkas megtalált. Játékosan megnyalogatta arcom, hiszen mindektten tudtuk, hogy csak a szokásos játékunk végére értünk. Ma viszont nem jutalomfalat következett, ahogy azt kedves ebem megszokta, hanem mélyen a szemébe nézve, szavak nélkül, parancsot adtam neki. Fogait a hatalmas, három X-es dobozva mélyesztve, kihúzta az ágy alól apám bűnös mivoltának egyértelmű bizonyítékát. Együtt az udvarra vittük és az egészet egy kupacra halmoztuk. A fészerbe rohantam benzinért és mire visszaértem, jóságos ír farkasom már a kupac mellett várt, szájában egy doboz gyufával.
A lángok magasra csaptak, én pedig félmeztelenre vetkőzve, hatalmas ordítások közepette átkoztam el apámat. Kutyám hangos ugatása, az én hangommal vegyülve verte fel a békés környék csendjét és zúzta porrá ártatlanságomat.
Most fáradt vagyok. Lassan elnyom az álom.......(folyt.köv.)
Utolsó kommentek